Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Növénytermesztés fogalmai képes leírás - Növénytermesztés.tlap.hu
részletek »

Növénytermesztés fogalmai - Növénytermesztés.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: novenytermesztes.tlap.hu » Növénytermesztés fogalmai
Keresés
Találatok száma - 6 db
Ágyás

Ágyás

Kertészettel kapcsolatban az ágyás jelentése egy felásott, általában téglalap alakú földterület, amibe a kertész a magokat, palántákat ülteti. Egy ágyás előkészítése általában a föld feltörésével kezdődik, azaz a földet ásóval fel kell ásni. A talaj típusától függően ezután kapával, gereblyével a rögöket minél apróbbra kell törni, ez főleg magvetésnél fontos. Ágyások, virágágyások találhatók a házikertekben és hivatásos kertészetekben is. Egy átlagos ágyás mérete 1-1,5 méter széles és több méter hosszú. Az ágyásokban többféle módon lehet növényt termeszteni. Létezik monokultúrás növénytermesztés, ilyenkor egyféle magot/növényt vetnek egy ágyásba. Többkultúrás növénytermesztésről akkor beszélünk, mikor egy ágyásba többféle magot vetnek. Az egymás mellé vetett növények jó esetben kiegészítik egymást, például a szamóca közé ültetett hagymafélék megóvják a szamóca gyökérzetét és termését a penésztől. Az ágyásoknál fontos szempont a növények tápanyagigénye. Érdemes utánanézni, hogy az egyes növények milyen tápanyagoket igényelnek, és ennek megfelelően trágyázni. Egyes növényeknek magas a tápanyagigénye, ezeket nem jó egymás után egy ágyásba ültetni. A vetésforgós földművelés lényege, hogy figyelembe veszi a föld regenerálódását, és olyan növényeket ültet az egymást követő években, amelyeknek tápanyagigénye és az utánuk maradó növénymaradványok kiegészítik egymást...

Általános növénytermesztés

Általános növénytermesztés

Általános növénytermesztés a növénytermesztés alkalmazott tudományának egyik ága; tárgya: a mezőgazdasági növények termesztésével kapcsolatos általános tudnivalók. Tárgyköre a mezőgazdasági tudomány fejlődése során szűkült, mert egyes fejezetei - a fejlődés eredményeként önálló tudományszakká alakulva - kiváltak belőle (pl. növényvédelem). Főbb fejezetei: a mezőgazdasági növények termesztésének biológiai alapjai, a növények szaporítása, növényápolás, betakarítás, a raktározás és tárolás, továbbá a vetésforgó, trágyázás, talajművelés, gyomirtás és a földművelési rendszerek témakörei...

Mag

Mag

A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve. Nyugalmi állapotában a mag belsejében a maghéjjal (integumentum) és a táplálószövettel (endospermium) körülvett csíra (azaz embrió) található. Ha a körülmények megfelelőek, megkezdődhet a csírázás. A mag a növényvilág legfejlettebb szaporítórendszere. Kialakulása először a devon korszakban történt meg, elsőként a magvaspáfrányoknál (Pteridospermatophyta). Kialakulásának magyarázata a következő: - A heterospórás harasztok ivarilag és morfológiailag elkülönült spórákat hoztak létre. A nagyobb volt a női jellegű makrospóra, a kisebbik a hím jellegű mikrospóra. Az előbbiből női ivarszerveket (archegonium) fejlesztő előtelep, a makroprotallium, az utóbbiból a hím jellegű mikroprotallium alakult ki, anterídiumokkal (hímivarszerv). - A fejlődés folyamán a makrospóra nem hagyta el a spóratartóját (sporangium), hanem abban maradt, és a sporangium fala szorosan ránőtt a makrospórára. A makrospóra többé nem hagyta el az anyanövényt, hanem azon, annak védelmében fejlődött előteleppé, protalliummá, és itt alakult ki az archegónium is. A magvas növények esetében a makrospóra a központi embriózsák (nucellus)...

Talaj

Talaj

A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat, valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat. A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz. A különösen termékeny mezőgazdasági talajok egyik legfőbb ismérve az agyag-humusz-komplexek jelenléte. E folyamat legfőbb aktiválóinak a földigilisztákat (Lumbricidae) tekintik, bélcsatornájukban ui. az agyagásvány és humuszanyagok közötti szoros és tartós kapcsolódás fokozottan megy végbe...

Vetésforgó

Vetésforgó

A vetésforgó (forgó, forda, calculatura, rotatio, turnus) évekre előre megállapított vetőterv, mely a szántóföldön termelt növények sorrendjét, ahogy évről évre egymásután következzenek, meghatározza. A vetésforgó egyúttal a követett gazdálkodási mód vagy üzemrendszernek legjellemzőbb kifejezője, habár magában véve nem üzemrendszer. Minthogy a helyesen szerkesztett V. a gazdaság kezelését nagyon megkönnyíti s azonkivül a termésekre, valamint a jövedelmi eredményekre, nemkülönben a munkák megoszlására nagyon lényegesen befolyik: gazdaságok berendezésénél a V. okszerü megállapítására kiváló gond fordítandó. Első feltétel, hogy a forgóba csak oly növények vétessenek föl, melyektől az adott viszonyok közt a legbiztosabb termés s a legnagyobb jövedelem remélhető, hogy továbbá ezen növények sorrendje ugy állapíttassék meg, hogy minden növény oly növényre következzék, mely a földet megfelelő fizikai állapotban és trágyaerőben visszahagyja s mely után a talaj a következő növény alá kellőképen elkészíthető. Figyelemmel kell továbbá arra is lenni, hogy sem a fogatos, sem a kézi munkák nagyon össze ne torlódjanak...

Hirdetés
Vetésforgó fogalma

Vetésforgó fogalma

A vetésforgó a szántóföldön termesztett növények előre meghatározott helye és egymás után következésének művelési rendszere (fordulós gazdálkodás). A vetésforgó tágabb értelemben magában foglalja a talajművelés és a növénytermesztés egész rendszerét. A korszerű vetésforgó lényege, hogy nem zsarolja ki a talaj táperejét, hanem azt a leggazdaságosabban használja ki. A művelési rendszerek történetében a ; váltógazdálkodáshoz köthetők az első korszerű és gazdaságos vetésforgók. Az összes ezt megelőző vetésforgók egyoldalúak (pl. gabonagazdaság), s a talajt erősen kizsarolják. A vetésforgó megválasztása függ a termeszteni akart, ill. adott helyen termeszthető növényektől, a trágyázási lehetőségektől, a birtok elhelyezkedésétől (tagosítatlan vagy tagosított birtok), a rendelkezésre álló munkaerőtől stb. A vetésforgó megállapítása után a szántóterületet felosztják ; táblákra a termesztendő növények száma vagy azok többszörösei szerint. A vetésforgó megválasztásánál fontos szempont, hogy az egyik növény betakarításától a másik vetéséig kellő idő maradjon a talajmunkákra. (még: ; többnyomásos rendszer) - Irod. Hegyi Géza: Vetésforgó (Bp., 1965).

Tuti menü